A növények átültetése
Február-márciusra a föld tápanyagtartalékai még akkor is elfogynak, ha mindig szorgalmasan trágyáztuk a növényt. A növénynek friss földre van szüksége. Sokszor célszerű a növényt egyúttal nagyobb cserépbe is tenni. Ehhez vizsgáljuk meg a gyökereket. Igaz vannak olyan növények is, amelyek a szűk cserepet kedvelik. Kisebb cserépben ugyanis nagyobb virágokat hoznak. Általában azonban a növényeknek nagyobb cserépre van szükségük.
Hogyan kezdjünk hozzá?
Először is készítsünk elő minden szükséges eszközt: cserepeket, földet, kavicsot, agyagedényt, kanalat, botot, ollót és újságpapírt alátétnek. Egyik kezünkkel fogjuk meg a cserepet, a másikkal pedig a növény alsó részét úgy, hogy ujjainkkal befedjük a földet. Fordítsuk meg a cserepet és kocogtassuk az asztal széléhez. Ily módon kicsúszik a földlabda a cserépből. Ha a cserepet hozzáütjük az asztal széléhez, kicsúszik belőle a növény. Előfordulhat azonban, hogy szét kell törnünk a cserepet. Ezután távolítsuk el a régi föld minél nagyobb hányadát. Ezt a legegyszerűbben kanállal vagy tompa végű bottal végezhetjük el. Az elfonnyadt, csúnya gyökereket óvatosan vágjuk le.
Újraültetés
A cserép kifolyónyílására helyezzünk egy cserépdarabot, majd szórjunk rá egy réteg kőzúzalékot vagy finom kavicsot, hogy biztosítsuk az optimális vízáteresztést. Ezután a kavicsrétegre szórjunk némi földet, és helyezzük rá a növényt. A földet körkörösen rakjuk a cserépbe, míg az meg nem telik. A gyökérzet körül jól nyomkodjuk meg a földet, és közben ütögessük a cserepet óvatosan az asztalhoz, hogy a föld egyenletesen ülepedjen le. Nagyobb növények esetében elegendő a föld tápsókat tartalmazó felső réteget a lehető legnagyobb mértékben felújítani, így a növényt nem kell kivennünk az edényből.
Sok víz
Függetlenül attól, hogy átültetésről vagy csak a felső földréteg cseréjéről van-e szó, a munka elvégeztével alaposan locsoljuk meg a növényt, hogy a föld jól körül tudja venni a gyökereket. Ha agyagcserepet használunk, az átültetés előtt áztassuk be pár órára, különben túl sok nedvességet szívei a talajból. Magának a földnek sem szabad túl száraznak lennie, különben túl lassan oszlik el benne a nedvesség. Az átültetést követő öthat hétben nem kell trágyáznunk, mert minden új földben van bizonyos mennyiségű induló tápanyag.
Agyagcserepek: Az agyagcserepek felszívják a földben lévő felesleges nedvességet és elpárologtatják. Ennek az az előnye, hogy a növény nem fülled be olyan könnyen. Ugyanakkor a párologtatáshoz melegre is szükség van, ami azt jelenti, hogy ezáltal a föld hőmérséklete csökken. Az agyagcserép akkor is előnyős, ha a növény a napon van, ugyanis ha a növény kiszárad, a cserép pótolhat némi nedvességet. Ha megkopogtatjuk a cserepet, megtudhatjuk, kell-e öntözni. Ha a hang tompa, a föld nedves. Ha azonban éles, csengő hangot ad, locsoljuk meg a növényt. Az agyagcserép legnagyobb hátránya az, hogy algák és kártevők telepednek meg rajta. Átültetéskor tehát mindig alaposan súroljuk ki a cserepet, lehetőleg szappanos vízzel. Az agyagcserép másik hátránya, hogy a cserép falához sokszor hajszálgyökerek is tapadhatnak, amelyek az átültetéskor megsérülnek.
Műanyag cserepek: A műanyag cserepek olcsók és nem sérülékenyek, ezért nagyon népszerűek. Szinte soha nem mennek tönkre. Az agyagcseréppel ellentétben azonban a műanyag cserepek nem párologtatnak vizet. Ennek az az előnye, hogy a növényt ritkábban kell locsolni, viszont hátránya, hogy a növények könnyebben befüllednek. Az edény fala nagyon sima, így könnyebb tisztán tartani. Amennnyiben a növény ismertetőjében semmi külön megjegyzés sem szerepel erre vonatkozóan, úgy mind agyagcserépbe, mind műanyag cserépbe ültethetünk. Vannak azonban olyan növények is, amelyek a kettő közül csak az egyik fajtában növekednek szépen.
Növények összeültetése: Ha több növényt szeretnénk közös edénybe ültetni, célszerű öntözőrendszert is beszerezni. Ezzel egyszerűbbé válik a növények gondozása. Az automatikus vízellátású edények azoknál a növényeknél is igen praktikusak, amelyek az egyenletes vízadagolást kedvelik, mint például a páfrányok.
|
