IDOKEP.HU

Felhőkép

 

Archívum

Látogatottság kijelzó

 

Szobanövények téli gondozása

2010.03.14. 20:51 - blog04

 
 
 
 
Egyéni keresés
 
 

Nyereményjátékok és ingyenes termékminták

 


 
 
 

 

Amikor beáll a hideg, különösen fontos szerepet kapnak lakásunkban a szobanövények. Látványukkal enyhítik a természet utáni vágyunkat, gondozásuk feltölti az embert, jobb hangulatot teremt. A színek energiát és kreativitást sugároznak, mintegy életre keltik otthonunkat. A szobanövények környezeti igényei igen különbözőek, de tűrőképességük általában elég nagy. Növényeink összeállításánál arra ügyeljünk, hogy az adott helyre csoportosított valamennyi növény igényei hasonlóak legyenek. A lakásban tartott növények szempontjából mindenekelőtt a megfelelő hely megtalálása lényeges. A növény „kommunikál”, s rövidebb-hosszabb idő alatt tudtunkra adja, mi nem tetszik neki. Figyeljünk rá!

Kívül szürke, belül zöld

Télen a rövid és fényszegény nappalok elsősorban a virágzó cserepeseknél (fokföldi ibolya, szobai azálea, ciklámen), illetve a tarka lombú levéldísznövényeknél okoznak gondot. Ezeket enyhén fűtött (15 C°-nál hűvösebb), de egész nap fényes, északi vagy déli helyiségben tartsuk. A páraigényes növényeket – páfrányokat, orchideaféléket (Tillandsia) – erre az időszakra helyezzük át az ablakkal felszerelt fürdőszobába vagy a konyhába. Néhány szobanövény kifejezetten jól tűri a száraz, meleg, fényszegény körülményeket. Ilyen a fácánlevél (Sansevieria), a sárkányfa (Dracaena) a rákvirág (Aglaonema), és a filodendron, illetve a kutyatejfélék családja. A kaktusz és pozsgás növényfélék 10 fok körüli hőmérsékletet kívánnak minimális öntözéssel. A broméliafélék is jól megélnek télen a túlfűtött lakásokban, de levéltölcsérüket rendszeresen fel kell tölteni vízzel. A növények hőellátását lehetőleg úgy kell megoldani, hogy azzal gátoljuk a téli, kedvezőtlen növekedést. Ez a növények alacsonyabb hőmérsékleten való tartásával oldható meg a leginkább, de a túlhűlés és a megfázás veszélyét kerülni kell. Télen is rendszeresen szellőztessünk, csak vigyázzunk arra, hogy ne közvetlenül a növényekre nyissuk rá az ablakot. Mindig a legtávolabbi ablakot tárjuk ki. A szellőztetéssel érdemes megvárni a déli órákat, mert addigra némileg enyhül az idő. Természetesen a legjobb gondoskodás mellett is előfordul, hogy néhány levél elszárad, illetve satnya, színtelen hajtások fejlődnek a növényeken. Ezeket a felesleges részeket távolítsuk el róluk, mert fertőzést terjeszthetnek. A növények ápolását követően mindig alaposan mossunk kezet, mert egyes növények – nem csak az arra érzékeny bőrűeknél – irritációt okozhatnak.

Párásítás, permetezés

A szobai dísznövények a száraz, poros levegőtől is szenvednek. Télen használjunk párologtatót, vagy helyezzünk a fűtőtestre vízzel telt edényt. Az sem baj, ha a szobában szárítjuk a ruhákat, ezzel szintén párásítjuk a levegőt – s nemcsak szobanövényeinknek, hanem magunknak is jót teszünk. A téli időszakban a szoba napfényesebb részében alakítsunk ki zöldsarkot, ahol egymás mellett több, azonos gondozást igénylő növényt helyezünk el. A virágcserepek alá tegyünk a szokásosnál nagyobb alátétet. A tálat töltsünk meg folyami kavicscsal vagy agyaggranulátummal, és cserepestül helyezzük el benne a növényeket. A kavicságyat rendszeresen töltsük fel szobahőmérsékletűre melegedett vízzel. Ebből a növény az igényeinek megfelelően veheti fel a nedvességet, és környezetében is páradúsabb lesz a levegő. Mivel az éjszakai kisebb-nagyobb lehűlések ebben az időszakban elkerülhetetlenek, a szükséges öntözésre lehetőleg délelőtt kerüljön sor. Szobanövényeinket időnként permetezzük (spricceljük) le tiszta – forralt, majd lehűtött –, esetleg desztillált vízzel, netán zuhanyoztassuk le a fürdőkádban. A kemény csapvíztől foltosak lesznek a levelek, ezért szükséges a forralása (az állott víz is jó). Az öntözéshez használt kemény víz lágyításánál jól bevált módszer a literenként pár csepp mennyiségben adagolt citromlé is. A permetezéssel nemcsak a páratartalmat növeljük, hanem a port is lemossuk a növényről, így szabaddá válnak a légzőnyílásai. Nedves ruhával vagy szivaccsal is áttörölhetjük a leveleket. A párásítást sem szabad túlzásba vinni, mert a meleg lakásban kedvező környezetet teremthet a gombakártevőknek.

Öntözzünk érzéssel!

A növények növekedésének szüneteltetése, illetve lelassulása a vízigényüket is csökkenti. Annál kisebb a növények vízigénye, minél rosszabb a fényellátottságuk és minél alacsonyabb hőmérsékleten vannak, mert a kevésbé fűtött helyiségekben a növények kevesebbet párologtatnak. A vaskos, húsos szárú és levelű fácánlevélfélék, illetve a szanszeviériák és más pozsgás növények bármelyikét télen elegendő csak annyi vízzel ellátni, hogy a földjük ki ne száradjon. A legtöbb vizet a hajtatott növény: a cserepes tulipán, a jácint, a nárcisz, a hortenzia kívánja. Ha csak egyszer is kiszáradnak, jelentősen megrövidül virulásuk ideje. Télen a túlöntözéssel is elpusztíthatjuk a szobanövényeket, ezért rendszeresen ellenőrizzük a cserépföld nedvességét, és attól függően döntsük el, hogy kell-e vizet adnunk nekik, vagy sem. A heti egy alkalom általában elég. A tápoldatozás a téli hónapokban elégséges havonta egyszer, de mindig nedves földre – az aktívan virágzó fajok, mint a mikulásvirág, a ciklámen és a hagymások kivételével, hagyjuk nyugalomban a növényeket. A vágott virágok vizébe tehetünk egy csipetnyi sót és cukrot, de ennél fontosabb, hogy a vizet kétnaponként cserélgessük, és a virágok szárát vágjuk vissza. A vázába állított száraz virágok csak addig szépek, mutatósak, amíg tiszták, nem porosak. Amikor megfakulnak, dobjuk ki őket. A művirágok, például a selyemvirágok csak olyan helyre valók, ahol nincs lehetőség rendszeres öntözésre, vagy a hőmérséklet és a megvilágítás nem elegendő élő növények tartására. Lakásban a legtökéletesebben elkészített művirág se veheti fel a versenyt az egyszerűbb, gondoskodást igénylő élő növénnyel.


 

Mikulásvirág, a karácsonyi csillag

November-decemberben rózsaszínű és fehér változatai is kaphatók. Minimális hőigénye 13 fok Celsius-fok. A leggyakrabban előforduló hiba, hogy amikor télen haza vagy ajándékba visszük a növényt, az megfázik, és azután már a meleg szobában is csak vegetál, majd elhullatja leveleit. Sem a huzatot, sem a túl magas szobai hőmérsékletet nem szereti. Télen olykor párásítva, közepesen öntözve, kéthetenként tápoldatozva érzi legjobban magát.

Ablakok között

Sokan szeretik az ablaktáblák között teleltetni növényeiket, de ehhez a megoldáshoz szerencsés körülmények is kellenek. Az ablakközben tartás azzal a veszéllyel járhat, hogy a lehűlő külső üvegfelülethez hozzáérő leveleken barnuló fagyfoltok keletkeznek, a belső ablakfelülethez érők viszont az itt lecsapódó víztől kezdenek el rohadni. Hátrányos az is, hogy kívülről hideg, belülről pedig meleg levegő áramlik az ablakközbe elhelyezett növényekre,és a gyökerek különösen érzékenyek a hőingadozásra.Az is hátrányos lehet, hogy az ablakot közvetlen napsütés éri, és az ugrásszerűen bekövetkező hőmérséklet-emelkedéstől is károsodhatnak a növények. Csak a virágjukkal díszítő és éppen viruló, valamint a különösen fénykedvelő kaktuszok és más pozsgás növények tartásához ajánlható télidőben az ablakköz, ha a hőmérséklete nem csökken fagypont alá.

Lámpázás, avagy mesterséges nap

A zöld növények megkötik és kémiai energiává alakítják át a nap fényenergiáját (ez a fotoszintézis), hiszen az anyagcseréhez nélkülözhetetlen a fény. Ehhez a 400-800 nanométer hullámhosszúságú fény alkalmas, amelyet a nap szolgáltat, már amikor süt. Azokra az időszakokra, amikor nem süt, a szaküzletekben ma már kaphatók kimondottan növényeknek való fényforrások, lámpák, amelyek az emberi szem számára furcsa színt adnak. Az Osram- vagy GEgyártmányok a normál izzók árának duplájába, esetenként négyszeresébe kerülnek. A terrarista szakboltokban is vásárolhatók ilyen fényforrások, ugyanis az akváriumok és a terráriumok lakói is igénylik a műnapot.

Fény és árnyék

Ha tartósan szép dísznövényt szeretnénk, feltétlenül vegyük figyelembe az adott növény hőmérséklet- és fényigényét. A téli időszakban a szobában a fényviszonyok jelentősen megváltoznak. Ha az ablakon függöny is van, tovább romlik a helyzet. A legtöbb szobanövény a trópusi, szubtrópusi vegetáció aljnövényzetéhez tartozik, ezért természetes élőhelyén sem jut hozzá a közvetlen napfényhez. Talán ezért is kell néhányukat védeni még télen is a közvetlen napsütéstől, mert a déli ablakpárkányon a napégés károsíthatja őket. Ha a lakás fényszegény (s a legtöbb ilyen), az árnyékot kedvelők közül kell növényt választani. A borostyán, a kúszóka, a páfrány egyaránt szép dísze lehet a lakásnak. A déli fekvésű szobákba valók a fűszernövények, a citrusfélék, a jukkák és a pálmák. Az északra néző ablakok nem kapnak közvetlen napfényt, a nyári fény szórt, a téli viszont kifejezetten gyenge. Ide való többek között a kevés fényt igénylő aszparágusz, a begónia, a borostyán, a ciklámen, a filodendron és a fodorka. A keletre néző ablakot délig éri a napfény, vagyis az ide helyezett növények sok fényt kapnak. A keleti fekvés az ananász, az afrikai ibolya, a bromélia, a hanga, a mikulásvirág, a szanszeviéria, a veronika, a páfrányok és pálmák számára kedvező. A lakás nyugati oldalán a leghosszabb a nap. Ez a hely tökéletes a fiatal növények számára, de e környezetben jól érzik magukat a citrusok, a leanderek, az azálea és a begónia is. A téli, fényszegény időszakkal függ össze az is, hogy a kisebb virágzó vagy bimbós növényeket nem jó mozgatni, mert ilyenkor bajt érzékelnek, s virágjaikat, nehogy sérült termést hozzanak, inkább eldobálják. A nagyobb növények levelei maguk keresik a kedvezőbb pozíciót. A virágos növények és a tarka levelű fajok nem kedvelik az árnyékos környezetet.

Furcsa formák, szúrós tüskék és színes virágok. A kaktuszokkal nagyon könnyű bánni, öntözés nélkül is átteleltethetők, kevés gondoskodást igényelnek. Érdemes keverni a különböző méretűeket, akkor mutatnak igazán jól.

Nyereményjátékok és ingyenes termékminták



süti beállítások módosítása