IDOKEP.HU

Felhőkép

 

Archívum

Látogatottság kijelzó

 

Méreganyagot termelő növények

2010.03.03. 11:37 - blog04

Egyéni keresés
 
 
 
 
 

Nyereményjátékok és ingyenes termékminták

 


 
 

Méreganyagot termelő növények

 

A növények is védekeznek a külvilággal szemben.

Bizonyos növények tüskével, kellemetlen szaggal, vagy visszataszító külsővel, más fajok az emberre és az állatokra is veszélyes mérgező nedvet termelnek.

 

A margarétából nyert közismert kivonat a Pyrethrum a levéltetvek ellenszere. Természetes rovarirtó nyerhető azonban petúniából, őszirózsából, sarkantyúkából és büdöskéből is. Bizonyos anyagokat a gyógyászatban is alkalmaznak gyógyszerként vagy fájdalomcsillapító ként (pl. a nadragulyából atropin, a mákból morfin, kodein, papaverin nyerhető). Az élvezeti szerek (kávé, tea) szintén tartalmaznak mérgező anyagokat.

 

Mérgező szobanövények

 

A mérgező növényekről nem kell lemondani, de fontos megismerni őket a bajok elkerülése végett. Fontos, hogy gyermekek, háziállatok számára ne tegyük elérhetővé ezeket a növényeket!

 

Ha gyermekek szervezetébe véletlenül növényi méreganyag jut, azonnal vigyük orvoshoz, és vigyük el a növényt, vagy ismertessük az orvossal a növény latin nevét! Vízen kívül semmit ne itassunk a gyermekkel!

 
A diffenbachia (buzogányvirág) az egyik legelterjedtebb szobai zöld dísznövény.  Vigyázzunk azonban arra, hogy dugványvágáskor a vágási felületről a kezünkre ne kerüljön ragacsos nedve, mert mérgező és kiütést okoz. A diffenbachia levélnedve  a szembe kerülve  kötőhártya-gyulladást okozhat.

 

A fikuszfélék nedvének lenyelése után röviddel hányás, hasmenés és gyomorfájdalom, súlyos esetben gégeödéma is jelentkezhet.

Egyes kaktuszok a lophophora és a tricocereus nemzetségből szintén veszélyes anyagokat tartalmaznak, például olyan kábítószert (mescalin), amely akár teljes bénulást is okozhat.

 

A könnyezőpálma léggyökereinek nedve a bőrön égető érzést, szájba kerülve pedig nyálkahártya-duzzanatot és nyelési nehézségeket válthat ki.

 

A leander valamennyi része erősen mérgező. Már egy levél szájba vétele is halálos kimenetelű lehet.

 

Valamennyi euphorbia teje mérgező.

Az euphorbiák, a kutyatejfélék igen változatosak - fák, bokrok, lágyszárúak, pozsgások lehetnek. Néhány jól ismert szobanövény, pl. a mikulásvirág, a krisztustövis, a korallvirág is ide tartozik. Valamennyi tartalmaz egy fehér, tejszerű nedvet, benne az euphorbon nevű (ismertebb nevén kutyatej) méreggel. A kutyatej ingerli az érzékeny bőrűeket. A nedv koncentrációja fajonként eltérő.

 

A ciklámen virága is okozhat hányást, hasmenést, gyomorfájást, föld alatti gumójának pedig erős méreganyaga görcsöket, izzadást, szédülést, légzési nehézségeket és még átmeneti bénulást is előidézhet.

A szobai kankalint gyakran viszkető virágnak is nevezik. Leveleit mérgező hatású primint tartalmazó mirigyszőrök borítják. A primin allergiás viszketést, kiütést, sőt könnyezést és orrfolyást is okozhat. Ilyen esetben szabaduljunk meg a virágtói, és válasszunk ártalmatlanabb kankalinfajtát.

 

A szobaliliom piros bogyói szintén mérgező hatásúak.

Karácsonykor a vázában tartott fagyöngy ágáról lepotyogó bogyók is okozhatnak bajt: elsősorban a „kíváncsiskodó” kisgyerekekre, kutyákra, macskákra veszélyesek. Az élősködő növény méreganyaga a gyomorba kerülve apátiát és mozgáskoordinációs zavarokat, súlyosabb esetekben keringési elégtelenséget idézhet elő.

A fenyőfa tűleveleinek illatanyagai irritálhatják a száj és a torok nyálkahártyáját, illetve aromatikus olajtartalma a gyomor- és bélrendszert „izgathatja”.

  

Mérgező növények a kertben

 

A kerti mák (Papaver somniferum) magja olajtartalmú, amelyet általában sütemények készítéséhez használnak. Zöld terméstokja - a "mákgubó" - sűrű levéből nyerik az ópit 'illOt.

 

A gyöngyvirág közkedvelt kerti növény. Ugyanakkor mind vadon termő, mind termesztett fajtái rendkívül mérgezőek. Előfordult, hogy valaki a fonnyadt gyöngyvirágot kiültetés előtt rövid időre a kerti halastóba tette, és másnapra a halak zöme elpusztult. A növény minden része mérgező.

 

 

 

Az aranyeső (Laburnum) is egy olyan növény, amelytől feltétlenül óvni kell környezetünket.

Levele és a termése olyan erősen mérgező alkaloidot (cyticin) tartalmaz, hogy a gyermekek számára egyetlen bogyó elfogyasztása is halálos lehet. Virága és kérge is mérgező!

 

 

A burgonya és a paradicsom a köztudottan mérgező fekete csucsor családjába (Solanaceae) tartozik.

Az érett, fehér burgonya és az érett, piros paradicsom nyugodtan fogyasztható. A zöld részektől (így az éretlen burgonyától is) azonban óvakodjunk.

  

Mérgező növények a szabadban

 

Az ebszőlő, vagy más nevén keserédes csucsor (Solan um dulcamara) szántóföldek, rétek szélén élő kúszónövény.

Virága liláskék, termése piros bogyó. Elsősorban zöld részei és éretlen bogyói tartalmaznak nagy mennyiségű mérgező alkaloidot (atropin, scopolamin stb.).

 

A fekete csucsor (Solanum nigrum) ugyanennek a családnak a tagja. Virága fehér, termése fekete.

Nem tartalmaz azonban olyan erős mérget, mint az ebszőlő.

 

A beléndek (Hyoscyamus niger) kellemetlen szagú, ragacsos tapintású növény. Virágai nagyon jellegzetesek, csésze alakúak, lilán erezett, piszkossárga színű szirmokkal. Az elsősorban mezőkön, vízpartokon és kertekben fellelhető növény valamennyi része tartalmaz alkaloidokat (atropin, scopolamin, hyoscyamin).

 

A nadragulya (Atropa belladanna) jól ismert vadon termő növény.

A szántóföldek melletti cserjéseket kedveli. Kb.

1,5 m magasra nő, nagy leveleit ragadós szőr borítja. Virága sötétlila, harang alakú, termése fénylő, fekete bogyó. Szintén erősen mérgező alkaloidokat (atropin, scopolamin, hyoscyamin, nikotin) tartalmaz.

A gyermekek figyelmét hívjuk fel a bogyók mérgező hatására!

  

A medvetalp nedve égési sérüléseket okoz.

Az óriás medvetalp (Heracleum mantegazzianum) fehér ernyős virágzatú, termetes növény. Az utóbbi években rendkívül elszaporodott.

Elsősorban a réteket kedveli. A növény nedve kellemetlen hatású gyantát tartalmaz, ezért vigyázzunk nehogy a bőrre kerüljön, mert erős napsütés esetén fájdalmas, lassan gyógyuló égési sérüléseket okozhat.

 

 Nyereményjátékok és ingyenes termékminták

Növényeink kártevői

2010.03.03. 11:36 - blog04

Egyéni keresés

 

Nyereményjátékok és ingyenes termékminták

 

 

 
  

Szobanövények kártevői 

Minden növénykedvelő találkozott már növényi kártevőkkel. Nagyon bosszantó mikor fáradtságos, gondoskodó munkánkat elpusztítja egy kártevő. Az alábbiakban felsorolunk pár ismert növényi kártevőt, remélve, hogy segíteni tudunk elpusztítani őket. A képekkel a kártevők felismerését szeretnénk elősegíteni.

Ha már tudjuk mivel gyűlt meg a bajunk, biztosan kapunk rá ellenszert a gazdaboltban. Írásainkban a hasznosítható házi praktikákat íjuk le, amennyiben nem sikerül otthoni szerekkel kiíratni a garázdálkodókat, keressünk fel egy gazdaboltot, vagy bármilyen növényvédő szereket forgalmazó boltot. A kereskedelmi forgalomban szinte mindegyik kártevőre kapható ellenszer. Vannak azonban fontos, általános teendők, melyek nagymértékben segítenek abban, hogy növényeink egészségesen fejlődjenek. 

Általános tudnivalók: 

Növények el, illetve átültetéséhez célszerű előre fertőtlenített virágföldet vásárolni. Ezáltal rengeteg bosszúságtól kíméljük meg magunkat. ( pl: baktériumok, földigiliszták, ezerlábúak, gyökértetvek nem kívánt jelenlététől.) Amennyiben mégis saját magunk keverjük a földet, mindenképpen főzzük át, és keverjünk bele fertőtlenítőszert.A felhasználni kívánt cserepeket is főzzük, fertőtlenítsük ki. 

Aknázólégy


Az aknázólégy a növények leveleiben fúrt járataiban helyezi el lárváit. A járatok jól láthatóak, helyükön a levelek világosabb színűek lesznek. Védekezés, elpusztítás: A fertőzött leveleket távolítsuk el a növényről. Előfordul muskátlin, fukszián, kankalinon, krizantémon, burgonyán, paradicsomon, paprikán, szinte bármely lágy szárú növényen 

Ászka


Nedves, árnyékos helyen fordulnak elő. Testüket kemény, vastag héj borítja. Kártételük általában üvegházban és gombapincében gyakori.Védekezés, elpusztítás: Ha a cserép köré nedves ruhát teszünk, az ászkák rámásznak. Ezután nincs más dolgunk, a ronggyal együtt eltudjuk távolítani őket.

 Ezerlábúak


Éjszaka, sötétben táplálkoznak. Befúrják magukat a növény gyökereihez, a növény hajszálgyökérzetét pusztítják. A növény el, illetve átültetésekor fontos szemrevételezni a földet és a növény gyökerét. Az esetlegesen előforduló ezerlábút el kell távolítani.  

Földigiliszta

 A földigiliszta a virágfölddel kerülhet be a lakásba. A növények átültetésekor szórjuk szét a földet, és nézzük át, hogy van e benne giliszta, vagy más pl: ezerlábú növényi kártevő. A kerti földet felhasználás előtt célszerű átfőzni, hogy a kártevők lárvái és a baktériumok elpusztuljanak. Később nehéz kiírtani őket, mert a növény gyökerénél maradnak, alulról pusztítják növényeinket.

 Gyászszúnyog


A fekete, élénk, 3-4 mm nagyságú gyászszúnyogok nappal a virágcserepek körül repkednek. A szúnyogok petéiket a nedves földben rakják le. Ebből kelnek ki az 5-7 mm-es, üveges-fehér színű, fekete fejű lárvák.
A lárvák elhalt és élő organikus anyaggal táplálkoznak. Főleg a fiatal, magról nevelt csemeték és dugványok vannak fokozottan kitéve a gyászszúnyog lárvái támadásának.

Kevés öntözés – a földet időnként hagyja kiszáradni.
A földet keverje saját maga – a lárvák gyakran a vásárolt földdel együtt érkeznek.
A gyászszúnyog természetes ellenségei a pókok.
Helyezzen ki sárga enyvtáblákat – a szúnyogok beleragadnak.
Fonálférgek alkalmazása a gyászszúnyog lárvák ellen.

 Gyökértetű


Szintén a növény gyökérzetét károsítja. Előfordulásukkor ki kell venni a növényt a cserépből, le kell rázni a földet és 2-3 napra gyökértetű elleni szerbe kell helyezni. Visszaültetés előtt hagyjuk egy napot száradni a növényt.

 Hernyók


Viszonylag gyorsan képesek elpusztítani növényeinket. Amennyiben a balkonon tartott növényeink levelei közepén lyukakat látunk, szinte biztosra vehetjük, hogy hernyókkal van dolgunk. Keressük meg a levelek között rejtőzködő hernyókat, szedjük le és pusztítsuk el őket. A lakásban ritkán fordulnak elő.Ha nagyon elszaporodtak a növényen a hernyók, fújjuk be alaposan chemotoxal a növényt. A Chemotox a növényben nem okoz kárt, viszont a hernyókat kipusztítja. 

Levél és fonálférgek

A nedves földet kedvelik. A földből másznak elő. Belefúrják magukat a növényekbe. Szabadszemmel nem láthatóak. Amennyiben növényünk elkezd barnulni, száradni valószínű, hogy levél, vagy fonálférgek pusztítják. Gyakran jelennek meg a begónián. 

 

Levéltetvek

A levéltetvek majdnem minden szobanövényt megtámadhatnak. A növények fiatal hajtásait, bimbóit kedvelik. Védekezni ellenük kártevők elleni szerekkel lehet. 

 

Meztelen csiga

Általában a kertben fordulnak elő, onnan viszont előkúszhatnak éjjel egészen az udvaron tartott növényekig is. Éjszaka táplálkoznak. A növények zsenge hajtásait pusztítják. Nyálkacsíkjukról felismerhető jelenlétük. Különböző csigák elleni szereket lehet ma már kapni a gazdaboltokban. 

 

Ugróvillás

Jelenlétük a növények öntözésekor tűnik fel. A növény öntözésekor ugrándoznak a talajon. Növényeinkre nem káros. Szárazabb talajon maguktól kipusztulnak.


Üvegházi molytetű

Meleg helyeket kedveli. Gyorsan átrepül egyik növényről a másikra. Megjelenésekor az összes növényt be kell permetezni.

 

A pajzstetű 

Növényünkről napról napra egyre több levél hullik, a növény, és környezete ragacsossá válik. A pajzstetű szemmel is felismerhető, gombostűhegynyi, lapos, szemölcsszerű lény fej és lábak nélkül. Megtelepszik a  levelek színén és fonákján, a levélnyélen és a fás hajtásokon is kisebb-nagyobb csoportokban. A növények tápanyagban dús levét szívogatja, ezzel legyengítve azt, miközben a felesleges cukros levet - a mézharmatot - kiválasztja testéből.

Kedveli a meleg, száraz helyet, ezért a fűtött lakás ideális élőhely számára, ahol a (különösen télen, a fényhiánytól) legyengült növényeket támadja meg először. Legtöbbször egy új virággal, vagy egy teleltetett kerti növénnyel érkezik lakásunkba.

Gazdanövényekben nem válogatós: szívesen megtelepszik a fikuszokon, pálmákon, citrusféléken és számos más szobanövényen is. A pajzstetű elleni védekezés nem egyszerű, mert az állat kis páncéljával védekezik a külvilággal szemben. Ezért az egyik megoldás a fizikai eltávolítás: a levelekről szappanos-vizes ronggyal, az ágakról körömkefével, de végleges eredményt így nem várhatunk, mert egy-egy biztosan kicsúszhat a kezeink közül, és tovább szaporodik.Végső megoldást a vegyszeres kezelés fog nyújtani: Actara nevű rovarölőszer vizes oldatával (8 gramm vegyszer 10 liter vízbe) locsoljuk be a beteg növényt, és 10-14 nap múlva megismételjük a beöntözést.

Fáradozásaink eredményeként megszűnik a ragacs-utánpótlás és a pajzsot szétnyomva láthatjuk, hogy elpusztult és megszáradt a kártevő.Fontos a megelőzésre is figyelni: a megfelelő fény-hőmérséklet-víz-tápanyag egyensúlyt fenntartva törekedni arra, hogy szobanövényeink a legjobb kondícióban legyenek. Így elkerülhetjük a pajzstetvek megjelenését.

Nyereményjátékok és ingyenes termékminták



süti beállítások módosítása
Mobil