Szobanövenyek ápolása

Méreganyagot termelő növények

A növények is védekeznek a külvilággal szemben.

Bizonyos növények tüskével, kellemetlen szaggal, vagy visszataszító külsővel, más fajok az emberre és az állatokra is veszélyes mérgező nedvet termelnek.

A margarétából nyert közismert kivonat a Pyrethrum a levéltetvek ellenszere. Természetes rovarirtó nyerhető azonban petúniából, őszirózsából, sarkantyúkából és büdöskéből is. Bizonyos anyagokat a gyógyászatban is alkalmaznak gyógyszerként vagy fájdalomcsillapító ként (pl. a nadragulyából atropin, a mákból morfin, kodein, papaverin nyerhető). Az élvezeti szerek (kávé, tea) szintén tartalmaznak mérgező anyagokat.

Mérgező szobanövények

A mérgező növényekről nem kell lemondani, de fontos megismerni őket a bajok elkerülése végett. Fontos, hogy gyermekek, háziállatok számára ne tegyük elérhetővé ezeket a növényeket!

Ha gyermekek szervezetébe véletlenül növényi méreganyag jut, azonnal vigyük orvoshoz, és vigyük el a növényt, vagy ismertessük az orvossal a növény latin nevét! Vízen kívül semmit ne itassunk a gyermekkel!

 
A diffenbachia (buzogányvirág) az egyik legelterjedtebb szobai zöld dísznövény.  Vigyázzunk azonban arra, hogy dugványvágáskor a vágási felületről a kezünkre ne kerüljön ragacsos nedve, mert mérgező és kiütést okoz. A diffenbachia levélnedve  a szembe kerülve  kötőhártya-gyulladást okozhat.

A fikuszfélék nedvének lenyelése után röviddel hányás, hasmenés és gyomorfájdalom, súlyos esetben gégeödéma is jelentkezhet.

Egyes kaktuszok a lophophora és a tricocereus nemzetségből szintén veszélyes anyagokat tartalmaznak, például olyan kábítószert (mescalin), amely akár teljes bénulást is okozhat.

A könnyezőpálma léggyökereinek nedve a bőrön égető érzést, szájba kerülve pedig nyálkahártya-duzzanatot és nyelési nehézségeket válthat ki.

A leander valamennyi része erősen mérgező. Már egy levél szájba vétele is halálos kimenetelű lehet.

Valamennyi euphorbia teje mérgező.

Az euphorbiák, a kutyatejfélék igen változatosak - fák, bokrok, lágyszárúak, pozsgások lehetnek. Néhány jól ismert szobanövény, pl. a mikulásvirág, a krisztustövis, a korallvirág is ide tartozik. Valamennyi tartalmaz egy fehér, tejszerű nedvet, benne az euphorbon nevű (ismertebb nevén kutyatej) méreggel. A kutyatej ingerli az érzékeny bőrűeket. A nedv koncentrációja fajonként eltérő.

A ciklámen virága is okozhat hányást, hasmenést, gyomorfájást, föld alatti gumójának pedig erős méreganyaga görcsöket, izzadást, szédülést, légzési nehézségeket és még átmeneti bénulást is előidézhet.

A szobai kankalint gyakran viszkető virágnak is nevezik. Leveleit mérgező hatású primint tartalmazó mirigyszőrök borítják. A primin allergiás viszketést, kiütést, sőt könnyezést és orrfolyást is okozhat. Ilyen esetben szabaduljunk meg a virágtói, és válasszunk ártalmatlanabb kankalinfajtát.

A szobaliliom piros bogyói szintén mérgező hatásúak.

Karácsonykor a vázában tartott fagyöngy ágáról lepotyogó bogyók is okozhatnak bajt: elsősorban a „kíváncsiskodó” kisgyerekekre, kutyákra, macskákra veszélyesek. Az élősködő növény méreganyaga a gyomorba kerülve apátiát és mozgáskoordinációs zavarokat, súlyosabb esetekben keringési elégtelenséget idézhet elő.

A fenyőfa tűleveleinek illatanyagai irritálhatják a száj és a torok nyálkahártyáját, illetve aromatikus olajtartalma a gyomor- és bélrendszert „izgathatja”.

Mérgező növények a kertben

A kerti mák (Papaver somniferum) magja olajtartalmú, amelyet általában sütemények készítéséhez használnak. Zöld terméstokja - a "mákgubó" - sűrű levéből nyerik az ópit 'illOt.

A gyöngyvirág közkedvelt kerti növény. Ugyanakkor mind vadon termő, mind termesztett fajtái rendkívül mérgezőek. Előfordult, hogy valaki a fonnyadt gyöngyvirágot kiültetés előtt rövid időre a kerti halastóba tette, és másnapra a halak zöme elpusztult. A növény minden része mérgező.

Az aranyeső (Laburnum) is egy olyan növény, amelytől feltétlenül óvni kell környezetünket.

Levele és a termése olyan erősen mérgező alkaloidot (cyticin) tartalmaz, hogy a gyermekek számára egyetlen bogyó elfogyasztása is halálos lehet. Virága és kérge is mérgező!

A burgonya és a paradicsom a köztudottan mérgező fekete csucsor családjába (Solanaceae) tartozik.

Az érett, fehér burgonya és az érett, piros paradicsom nyugodtan fogyasztható. A zöld részektől (így az éretlen burgonyától is) azonban óvakodjunk.

Mérgező növények a szabadban

Az ebszőlő, vagy más nevén keserédes csucsor (Solan um dulcamara) szántóföldek, rétek szélén élő kúszónövény.

Virága liláskék, termése piros bogyó. Elsősorban zöld részei és éretlen bogyói tartalmaznak nagy mennyiségű mérgező alkaloidot (atropin, scopolamin stb.).

A fekete csucsor (Solanum nigrum) ugyanennek a családnak a tagja. Virága fehér, termése fekete.

Nem tartalmaz azonban olyan erős mérget, mint az ebszőlő.

A beléndek (Hyoscyamus niger) kellemetlen szagú, ragacsos tapintású növény. Virágai nagyon jellegzetesek, csésze alakúak, lilán erezett, piszkossárga színű szirmokkal. Az elsősorban mezőkön, vízpartokon és kertekben fellelhető növény valamennyi része tartalmaz alkaloidokat (atropin, scopolamin, hyoscyamin).

A nadragulya (Atropa belladanna) jól ismert vadon termő növény.

A szántóföldek melletti cserjéseket kedveli. Kb.

1,5 m magasra nő, nagy leveleit ragadós szőr borítja. Virága sötétlila, harang alakú, termése fénylő, fekete bogyó. Szintén erősen mérgező alkaloidokat (atropin, scopolamin, hyoscyamin, nikotin) tartalmaz.

A gyermekek figyelmét hívjuk fel a bogyók mérgező hatására!

A medvetalp nedve égési sérüléseket okoz.

Az óriás medvetalp (Heracleum mantegazzianum) fehér ernyős virágzatú, termetes növény. Az utóbbi években rendkívül elszaporodott.

Elsősorban a réteket kedveli. A növény nedve kellemetlen hatású gyantát tartalmaz, ezért vigyázzunk nehogy a bőrre kerüljön, mert erős napsütés esetén fájdalmas, lassan gyógyuló égési sérüléseket okozhat.